A település múltjából
Kisoroszit, az itt élô birtokos nemzetség után Rosdnak hívták korábban; a XIV. század végén a Kalászi család tulajdonába került. A falut - mely a török hódoltság alatt sem néptelenedett el - a felszabadító harcok után a visegrádi koronauradalomhoz kapcsolták. A XIX. századközepén, mint 974 lelkes magyar faluként tartották számon. A homokos határban jórészt rozsot és szôlôt termesztettek az itt lakók.


Látnivalók A-tól Z-ig
Katolikus templom
Kisoroszi egyhajós temploma barokk stílusú. Starhemberg gróf adományából épült a XVIII. században.


Református templom
Kisoroszi klasszicista , tornyos templomát, eredetileg barokk stílusban építették. Jelenlegi formáját az 1803-as átépítéskor nyerte el. -

Római őrtorony maradványai
Kisoroszi északnyugati részén, valamint a Hosszúréti-dűlőben római őrtoronyok maradványait tárták fel.
Ez utóbbit pontonhíd kapcsolta össze a Verőcén található erődítménnyel. A leletek nagy valószínűséggel I. Valentinianus császár idejéből származnak.