Csobánka a főváros közeli környékének egyik bájos fekvésű faluja. A Csúcs-hegy (357 m) és a fehér mészkősziklás Oszoly-tető nyugati oldalán, a Dera-patak partján elterülő község a Pilis hegység tájképileg bizonyára legvonzóbb pontja. Már a Pomáz felől bevezető völgy látványa - ahogy jobbra tekintve a Visegrádi hegység, balra a Pilisi hegyek között visz az utunk - is élményszerű.

Az Árpád-kori alapítású falu, akkori nevén: Borony, nem volt jelentős események színhelye. Nevét, egyes kutatók szerint, az Aba nemzetség egyik oldalágáról kaphatta. Az ősi Hunt-Pázmány nemzetség itteni birtokai a pilisi ciszterek tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át. Borony a török hódoltság korában teljesen elpusztult (hiszen éppen a királyi Magyarország és a török Budai Vilájet határvonalán feküdt), de a délről III. Arszenije Csarnojevics pátriárka vezetésével 1690 után Koszovó területéről, Peć (akkori nevén: Ipek) város környékéről idevándorolt szerb családok a mai ófalut újra benépesítették és új nevet is adtak neki: a községet ettől az időtől kezdve Csobánka (szerbül: Čobanac) néven említik a történeti források. A helységnév jelentése: pásztor(lányka). Mária Terézia és II. József császárok telepítési politikája nyomán a szerb lakosság mellett svábok, majd a XIX-XX. század fordulóján szlovákok gazdagították a falu nemzetiségi palettáját. A magyar ajkú lakosság Csobánkán csak meglehetősen későn telepedett meg újra: még a XX. század '10-es '20-as éveiben is gyakran előfordult, hogy a falusi legényeket, leányokat elküdték a közeli magyar ajkú falvakba magyarul tanulni. A szerbek nagy része 1918 , Jugoszlávia létrejötte hazaköltözött ősei földjére. A csobánkai svábok súlyos traumaként élték meg azt, hogy éppen az egyik legnagyobb nemzeti ünnepen, 1946 március 15-én kezdődött el a kitelepítésük. Elüldözésük máig ható, mély sebet ütött a faluközösségen. Az elüldözött svábok a Majna menti Wertheimben leltek új otthonra, s mára már az ottani társadalomba jól beleilleszkedve, sokszor a második, harmadik generáció tagjaiként, újra keresik - és meg is találják - a kapcsolatot a valamikori hazát jelentő Csobánkával. A Wertheim és Szentendre közötti testvérvárosi kapcsolatnak, ehhez csatlakozva, Csobánka is része.

A község lakossága jelenleg mintegy 2,600 fő. Az utóbbi évtized nagy változása nyomán a falu közepén elterülő egykori kenderföldet, a Hanflandot (szerb nevén a Konopljét) többnyire Budapestről kitelepülő középosztálybeliek népesítették be. Az új negyed, mintegy 120 újonnan épült családi házával, lassan szervesen betagozódik a község testébe.