Dunabogdány múltjából
A település a középkorban váltakozva hol a visegrádi királyi uradalomhoz, hol a Rosd nemzetséghez tartozott. A törökök 1559-ben foglalták el a falut; szerencsére a hódoltság alatt nem néptelenedett el teljesen. Mindenesetre a lakósság pótlására a XVII. század végén németeket telepítettek Bogdányba. Ezidőtájt már a Zichy családé a falu, s csak később vált a kamara óbudai birtokának részévé. Már a múlt században keresetté vált a pesti piacokon a Dunabogdányból származó szőlő - bogdányi dinka -, cseresznye, valamint kajszibarack.


Látnivalók A-tól Z-ig
Csódi-hegy
A hegy oldalában követ fejtenek. Nagy múltja van Dunabogdányban a kőbányászásnak, kőfaragásnak.


Kálvária-kápolna
A késő barokk kápolna a múltszázad közepén épült. Szintén ekkor készült a timpanonos 14 stáció is.


Katolikus templom
A régi romos templomot le kellett bontani. Ez az épület 1939-ben készült el, tervezője Fábián Gáspár volt.


Művésznegyed
A falu északi része összeolvadt az üdülőnegyeddel, melynek Szentgyörgy-patakon túli része visegrádi terület. Áprily Lajos költő volt úgymond a "hely" felfedezője. Róla nevezték el a telepet, a patakvölgyet; természetesen háza is itt állt.


Református templom
A templom 1802-ben épült késő barokk stílusban. A copf díszítésű szószék is ebből a korból származik.


Dunabogdány település honlapja: http://www.dunabogdany.hu/